I. Jogszabályi háttér:

A „2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről” (Fkt.), ill. a későbbi módosító rendeletek eredményeképpen, gyökeresen megváltozott a nyelvoktatásra vonatkozó jogszabályi környezet. A korábban minden nyelvoktatói tevékenységre kötelező hatósági nyilvántartás megszűnt. Így jelenleg nem kötelező a tevékenység megkezdése előtt regisztrálni sem a nyelvoktató vállalkozó nyelvtanárt, sem a nyelviskolát. Természetesen az egyéni vállalkozásra, ill. társas vállalkozásokra vonatkozó általános előírásoknak, jogszabályoknak meg kell ugyanúgy felelni, mintha más terméket vagy szolgáltatást értékesítenénk.

II. Külső finanszírozási formák:

A Fkt-nek való megfeleltetés azonban a kötelezettségek mellett, előnyöket is adhat. Ezek lehetnek olyan állami, európai uniós és egyéb közbeszerzési eljáráson keresztül finanszírozott képzések, melyek csak ezzel az engedéllyel végezhetőek.


III. ÁFA-mentesség kérdése:

Az engedély további előnye, hogy a lakossági vagy vállalati oktatások önköltséges tandíjak esetében is ÁFA-mentességet ad. Emiatt - a várhatóan évi 12 millió Ft-nál nagyobb nyelvtanfolyamokból származó bevétellel rendelkező nyelviskoláknak is – lehetőségük nyílik, hogy a jellemzően alacsonyabb árszintet igénylő szabadpiaci keresletnek is megfeleljenek.

A fentiek figyelembevételével egy nyelvoktató vállalkozásnak el kell döntenie, hogy előreláthatólag megéri-e neki vállalnia az engedélyezéssel járó többletadminisztrációt, engedélyeztetési eljárások nehézségeinek alávetnie magát, az ezekkel járó költségeket, esetleges szankciókat vállalni!? (Lásd részletesen az engedélyezéssel járó feltételeket...)

·         Amennyiben a nyelvtanfolyamokból várható éves árbevétele a 12 millió Ft-ot nem fogja meghaladni, úgy az alanyi adómentesség miatt, az árelőny megmaradhat.

·         A 12 millió Ft-os éves bevételhatár felett azonban 27%-os ÁFA terheli a nyelvoktatást, ami súlyos extra felárat jelent, amit jellemzően nem fog tudni továbbszámlázni az ár-érzékeny keresletnek. A cégeknek nyújtott nyelvoktatásoknál ez kevésbé fog problémába ütközni, de lakossági nyelvtanfolyamok esetében jellemző.


IV. Felnőttképzési engedély:

Engedélyezési folyamat: Amennyiben egy nyelviskola úgy dönt, engedélyezteti intézményét, úgy egy bonyolult hatósági folyamatot kell kezdeményezni, ennek eredményeképpen létrejövő felnőttképzési működést kell fenntartani, valamint dokumentálását, és utólagos ellenőrzését is biztosítani kell. Az engedélyezést helyszíni szemle előzi meg, amely az ehhez szükséges feltételeket, mint pl. meglévő tantermek, tanárok, a nyelvtanításhoz szükséges egyéb berendezések és technikai feltételek meglétét ellenőrzik. Ezen kívül képzési programmal (KP) kell már rendelkezni, melyet a hatóság által elfogadott és nyilvántartott nyelvi programkövetelményeknek (PK) kell megfeleltetni, melyet egy erre jogosult nyelvi programszakértő (szakértő) előzetesen igazol. Több nyelv esetén több KP-mal kell rendelkezni, ill. mindegyiket az adott nyelv szakértője igazolhatja le.

Képzési programok, programkövetelmények: Az engedély megszerzése után az engedélyezett nyelvek, ill. programok alapján képzéseket lehet szervezni. A szakértő által előzetesen elfogadott és aláírt KP adatait, különösen modulszámait, óraszámait önkényesen nem lehet változtatni. Amennyiben erre mégis igény lenne, úgy szükséges készíteni egy klón-KP-ot, amiben megváltoztatjuk a kívánt adatokat, de ehhez ismételten szakértői ellenjegyzés szükséges, mielőtt hatályos lesz. A KP-ot a felnőttképzési információs rendszer (FIR) hatóság által biztosított online felületen keresztül rögzíteni kell, hogy utólag ez a hatóság számára is ellenőrizhető legyen.

Dokumentálási kötelezettségek: A képzési tevékenység minden feltételét, valamint a jogszabályoknak megfelelő megvalósulást papíron kell igazolni. Különösen az intézmény jogi formáját, a KP max. létszámához igazodó termek meglétét vagy annak bérleményét, helyi felnőttképzési szakmai vezető és nyelvtanárok legális alkalmazását vagy megbízását. Ugyancsak kötelező dokumentálniaz előzetes tudásmérést /szintfelmérést és annak alapján történő felmentést, a felnőttképzési szerződést, a tanulók jelenlétét a tanórákon, a haladási naplót, a képzés moduljait záró vizsgákat, azok értékelését, a képzést záró kérdőív kiértékelését, stb... és nem utolsósorban követelmény az intézmény saját minőségbiztosításában megfogalmazott kötelező dokumentálás.

Online adatközlés: A felnőttképzési engedélyeztetés minden mozdulatát, valamint a képzés és a minden résztvevőjének releváns adatait, a képzés folyamatának minden aktusát egyes esetekben „annak bekövetkeztekor, de legfeljebb azon a napon” rögzíteni szükséges. 


V. Felnőttképzési statisztikai (OSAP) 1665 adatközlés

A képzés befejezése után, de még a lezárása előtt, a Statisztikai Hivatal részére anonim adatokat kötelező adni, az erre biztosított OSAP 1665 online oldalon.


VI. Külső szakmai támogatás: A fentiek csak tájékoztató jellegűek, így a Fkt mindenkor aktuális szövege az irányadó. Annak alkalmazása óriási feladat elé állítja a nyelviskolák szakmai vezetőit, iskolavezetői, ezért külső szakmai segítség bevonása elengedhetetlen. A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete (NYESZE) a nyelviskolákra vonatkozó jogszabályokat folyamatosan monitorozza, azokat jogalkotói fázisban véleményezi, lehetőségei szerint befolyásolja – így a nyelviskolákra vonatkozó aktuális jogszabályokat, valamint annak hatására adható gyakorlati válaszokat, megoldásokat „konyhakészen” a nyelviskola részére rendelkezésre bocsájtja.
« vissza